Viszockij és az orosz chanson | Балалайка

Vlagyimir Szemjonovics Viszockij, (Владимир Семёнович Высоцкий), Moszkva, 1938. január 25.- Moszkva 1980. július 25. ; szovjet (orosz) színész, költő, bárd

„Sosem láthattam őt, nem hallgathattam Viszockij dalait. Ő belehalt a létező szocializmusba, én túléltem”. (Földes László – Hobo)

Apja katonatiszt volt, aki végigharcolta a II. világháborút. 1949-ben a szüleivel a Berlin melletti Eberswaldban élt (ahol apja akkor állomásozott), aztán már csak az anyjával, Moszkvában. Az iskola után egy ideig műszaki főiskolára járt, de otthagyta és belépett a MHAT (Moszkvai Művész Színház) Stúdiójába. 1956-1960). A moszkvai Puskin Színházban kezdte meg pályafutását, de hamarosan otthagyta, és megjárt egy csomó más moszkvai színházat is. Az éppenhogy megalakult Taganka Színházba 1964-ben került, és a tagja maradt azután élete végéig. A színházalapító főrendező, Jurij Petrovics Ljubimov mindenben támogatta. Felismerte dalköltői tehetségét is, és lehetőséget adott számára dalai és szövegei felhasználására a színház tevékenységében. Viszockij a Tagankán több mint húsz szerepet alakított, köztük Hamletet.

Gitárral kisért dalai már életében túlnőttek rajta. Az orosz chanson-hagyományok, a városi folklór, a kocsma-, katona-, és börtöndalok megtermékenyítő hatására eredeti, kemény, humoros és tragikus dalokat költött kora ifjúságától kezdve. Több mint ezer dalt írt, néha egy-egy film számára is. Dalainak zöme életében nem került kiadásra, csak agyonjátszott magnetofon-felvételeken terjedt. Versei életében nem jelentek meg. Harminc filmben játszott. Harmadik felesége, Marina Vlady, francia színésznő segítségével sikerült egy amerikai koncert-körutat megszervezniük. Néhány magyar filmes (Jancsó Miklós, MÉszáros Márta) is segítette a vasfüggöny időnkénti átlépésében.

Tüntetésszerű temetésén Moszkvában, a Vaganykovói temetőben hatalmas tömeg jelent meg; röviddel halála után aztán egyre-másra készültek dokumentumfilmek róla. Az orosz nép tragikus hősei között tartja számon.

Filmszerepei:

1959 – Kortársak (Сверстницы) – Moszfilm; Rendező: V. Ordynskii
1962 – Dima Gorin karrierje (Карьера Димы Горина) – M. Gorkii Studio; Rendező: F. Dovlatyan & L. Mirskij
1962 – A 713 – leszállási engedélyt kér. (713-й просит посадку) – Lenfilm; Rendező: G. Nyikulin
1962 – Partra vetve (Увольнение на берег) – Moszfilm; Rendező: F. Mironer
1963 – Büntető (Штрафной удар) – M. Gorkii Studio; Rendező: V. Dorman
1963 – Élők és holtak (Живые и мёртвые) – Moszfilm; Rendező: Aleksandr Stolper
1965 – A holnap utcáján (На завтрашней улице) – Moszfilm; Rendező: F. Filipov
1965 – A mi házunk (Наш дом) – Moszfilm; Rendező: V. Pronin
1965 – A szakács (Стряпуха) – Moszfilm; Rendező: E. Keosyan
1966 – Gyermekkoromból hoztam (Я родом из детства) – Belarusfilm; Rendező: V. Turov
1966 – Szása, Szásenyka (Саша-Сашенька) – Belarusfilm; Rendező: V. Csetverikov
1967 – Függőleges (Вертикаль) – Odessa Film Studio; Rendező: Sztanyiszlav Govoruhin & B. Durov
1967 – Gyors randevúk (Короткие встречи) – Odessa Film Studio; Rendező: Kira Muratova
1967 – Háború a tetők alatt (Война под крышами) – Belarusfilm; Rendező: V. Turov
1968 – Intervenció (Интервенция) – Lenfilm; Rendező: Gennagyij Poloka
1968 – A tajga ura (Хозяин тайги) – Moszfilm; Rendező: V. Nazarov
1968 – Együtt szolgált két bajtárs (Служили два товарища) – Moszfilm; Rendező: E. Karyelov
1969 – Veszélyes vendégjáték (Опасные гастроли) – Odessa Film Studio; Rendező: G. Yungvald-Hilkevich
1969 – Fehér robbanás (Белый взрыв) – Odessa Film Studio; Rendező: Stanyiszlav Govoruhin
1972 – A negyedik (Четвёртый) – Moszfilm; Rendező: A. Sztolper
1973 – A rossz jóember (Плохой хороший человек) – Lenfilm; Rendező: I. Heific (Иосиф Хейфиц)
1974 – Az egyetlen út (Единственная дорога) – Moszfilm & Titograd Studio; Rendező: V. Pavlovics
1975 – Az egyetlen (Единственная) – Lenfilm; Rendező: I. Hejfic
1975 – Mr. McKinley menekülése (Бегство мистера Мак-Кинли) – Moszfilm; Rendező: Mihail Svejcer
1976 – Péter cár és a szerecsen (Сказ про то, как царь Пётр арапа женил) – Moszfilm; Rendező: Alekszandr Naumovics Mitta
1977 – Ők ketten (Они вдвоём) – Mafilm; Rendező: Mészáros Márta
1979 – A találkozó helyét tilos módosítani (magyar címe: A fekete macska bandája) (Место встречи изменить нельзя); directed by Stanyiszlav Govoruhin
1979 – Apró tragédiák (Маленькие трагедии); rendező: Mihail Svejcer